Oktatómunkánk

dr. Hajdu Ferenc összefoglalója


Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet (korábban I. sz. Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet) a nevében szereplő mind a három diszciplínát oktatja, míg 1930 és 1967 között csak az anatómia oktatásával foglalkoztak az intézet munkatársai.

Igen fontos kérdésnek tartjuk, hogy az emberi test makroszkópos és mikroszkópos szerkezetének, valamint fejlődésének tárgyalására egy helyütt, az ismeretek összefüggéseinek hangsúlyozásával kerüljön sor. A hazai és a nemzetközi hagyományok nem mindig vették, illetve veszik figyelembe ezen összefüggések jelentőségét, így gyakran más-más intézetben, más-más oktatók foglalkoznak az anatómiával, illetve a szövet- és fejlődéstannal. A nagy magyar anatómusok, Lenhossék József, Lenhossék Mihály, Mihálkovics Géza, Kiss Ferenc és Szentágothai János örökségét magáénak valló intézet oktatási programja nagy vonalakban követi az egyes tárgyak, illetve fejezetek klasszikus, rendszeres bonctani sorrendjét és csoportosítását.

Tömböl: Tájanatómia

Tájanatómia-könyv

Így a négy szemeszteres curriculum

  • első félévében a mozgásrendszer anatómiájával, valamint az általános szövettannal és az általános fejlődéstannal, valamint a mozgásrendszer fejlődésével foglalkozunk.

  • A második szemeszter tárgya a keringési szervek és a zsigertan anatómiája, szövettana, valamint fejlődéstana, míg

  • a harmadik félévben az idegrendszer, az érzékszervek és a belső elválasztású mirigyek makro- és mikroszkópiáját, valamint fejlődését oktatjuk.

  • A negyedik szemeszter a szigorlati és a klinikai tanulmányokra való felkészülés jegyében a rendszeres bonctani ismeretek tájanatómiai összefoglalását szolgálja, amelynek az utóbbi években különösen fontos fejezete a modern, képalkotó diagnosztikai eljárások (CT, MR) alapját nyújtó metszetanatómia.

A klasszikus beosztás megtartása mellett az elmúlt évtizedek során oktatásunk tartalma jelentősen változott. Csökkentettük a tisztán leíró jellegű ismeretek mennyiségét, és helyettük a funkcionális, valamint a klinikai vonatkozások tárgyalása került előtérbe. A mozgásrendszer oktatása során az utóbbi években szakítottunk a hagyományos feldolgozással, és a hallgatók érdeklődésének fenntartása, valamint gyakorlati szempontok erőteljesebb hangsúlyozása érdekében egyes nagyobb területek (pl. végtagok, törzs, stb.) rendszeres bonctani leírását követjük.

A fogorvostanhallgatók oktatásában kiemelt szerepet játszik a koponya és a szájüreg, részletesen tárgyaljuk a fogak anatómiáját és felépítését, illetve fejlődését. Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet jelenleg nyolc évfolyam 59 hallgatói csoportját oktatja, hozzávetőleg 700-800 hallgatót (az Általános Orvostudományi Kar I. és II. évfolyamának első felét , a Fogorvostudományi Kar I. és II. évfolyamának összes hallgatóját, német és angol nyelvű hallgatókat). Ez azt jelenti, hogy a tanévek I. szemeszterében 360 óra tantermi előadást tartunk, míg a II. szemeszterekben 270 órát. Azt hiszem, hogy ennek terheit nem kell különösebben illusztrálnom.

Az 59 csoport gyakorlati oktatását csak úgy tudjuk megoldani, hogy a fiatalabb oktatók két magyar és egy idegen nyelvű csoporttal foglalkoznak, míg az idősebb oktatók 1 magyar és 1 idegen nyelvű csoport gyakorlatait vezetik. Hozzávetőleg 8-9 csoport gyakorlati oktatását demonstrátorok, azaz jó felkészültségű, felsőbb évfolyamos hallgatók végzik. Jelenleg 22 diplomás oktatóval rendelkezünk. Az anatómia oktatásánál alapvető feltételnek tekintjük az orvosi szemléletet, ezért eddig sikeresen ragaszkodtunk ahhoz, hogy csak orvosokat és fogorvosokat alkalmazzunk. Továbbá két nyugdíjas professzorunk is segít az oktatásban.

A tananyag számonkérését kisebb módosításokkal a hagyományainknak megfelelően végezzük.

  • A szemeszterek alatt 3-4 demonstrációt tartunk, melynek célja annak megállapítása, hol tart a hallgatóság a tananyag elsajátításában. Tehát inkább kétoldali tájékozódás, mint következményekkel járó számonkérés.

  • A félévek végén, tehát összesen háromszor az adott szemeszter tananyagából kollokviumon adnak számot a hallgatók. Ez a számonkérés bonctermi, makroszkópos demonstrációból, szövettani metszetfelismerésből és szóbeli vizsgából áll.

  • A hallgatók a második év végén szigorlatot tesznek.

Az anatómiaszigorlat nagy hagyományokkal rendelkezett intézetünkben. Ez sokat módosult az évtizedek során, míg a vizsga jelenlegi formáját a hatvanas években Szentágothai professzor vezette be. A szigorlatok többségét a tanteremben tartjuk, ahol biztosítani tudjuk a vizsga hagyományos keretét, bizonyos ünnepélyességét és nyilvánosságát. A beírt hallgatók számára szóló nyilvánosság kettős célt szolgál, egyrészt biztosítja a vizsga tisztaságát, másrészt segít lebontani a félelmeket, a gátlásokat. Hiszen az orvosi tanulmányok egyik legnagyobb és legnehezebb vizsgájáról van szó, amelyet sokan szeretnek misztifikálni. A napi átlagosan 10-15 hallgató szigorlatoztatását professzorok és docensek 3-4 tagú bizottsága végzi. Minden hallgatóval három vizsgáztató foglalkozik: egy a makroszkópos demonstrációt és a boncoltatást végzi, másik a szövettani metszetdemonstrációt, míg a harmadik a szóbeli feleltetést. A hallgatók kisebb boncolási feladatot is kapnak a szigorlat során. A mikroszkópizálásra és a szóbeli felelésre felkészülési időt biztosítunk. A szóbeli vizsga 6 kérdést tartalmazó tétel alapján történik, melyet a hallgatók húznak. A tételsort időben közreadjuk. A hallgatók a vizsga minden szakaszában osztályzatokat kapnak, majd a vizsganap végén kerül sor az összesítésre, illetve a szigorlati osztályzat megállapítására. A szigorlatoztató oktatók a vizsga minden szakaszában részt vesznek. A vizsga forgószínpadszerűen zajlik, de a szakaszok sorrendje kötött. Ahol elégtelen osztályzatot kell adnunk, a vizsga befejeződik. A vizsga ...* felkészülés után ismételhető meg. Ez a vizsgaszabályzatunkból következő lehetőség egyaránt lehet előnyös és hátrányos, mert kisebb hiányosságok könnyen pótolhatók, és a hallgató eredményesen fejezheti be a szemesztert, de nagyobb hiányok sorozatos kudarcokhoz, önbizalomvesztéshez vezethetnek, és a hallgatónak egyéb tárgyakra nem jut ideje. Az első vizsgán a hallgatók hozzávetőleg 20-25 %-a bukik meg, de csak a hallatóság 5-10 %-a kényszerül félévismétlésre. Ezen hallgatók jelentős része több tárgyból is bukik. A szigorlatok végleges átlagát, 3,0-3,2-t elfogadhatónak tarjuk.

(Forrás: dr. Hajdu Ferenc: "Intézetünk oktatási tevékenysége" - Intézeti Évkönyv)

* Utóvizsga az aktuális TVSZ és egyetemi szabályok szerinti kivárási idő után tehető.
((Korábban 14, a későbbi években 10 nap felkészülés után volt ismételhető a szigorlat!))
 

Tovább: az oktatómunkáról szóló összefoglaló folytatása

Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
Budapest, IX. Tűzoltó u. 58.
Postacím: 1450 Budapest, Pf. 95 Hungary
Tel.: (36-1) 459-1500 / 3600  Fax: (36-1) 215-51-58