Intézetünk története

Anatómia


SZÁZ ÉVES AZ ANATÓMIAI ÉPÜLET

(Írta: Dr. Réthelyi Miklós és Dr. Csillag András egyetemi tanár)

A 100 éves épület

A 100 éves anatómiai épület

A 100 éves Anatómiai Épületben a beköltözéstől kezdve két intézet működött. Noha az intézetek nevei gyakran változtak, létüknek értelme folyamatosan ívelt át egy évszázadot: oktatni a tudásra kíváncsi hallgatókat és kísérletes munkával oltani az emberi test szerkezete iránt érdeklődő kutatók kíváncsiságát.
A következő oldalakon a jelenlegi Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet sorsát és az ott dolgozók életét, munkásságát szeretném bemutatni.

Az évszázadnyi idő Mihalkovics Géza irányításával kezdődött, ahonnan Lenhossék Mihály, Kiss Ferencz és Szentágothai János vezetésével jelzett szakaszokkal jutunk el napjainkig. Emlékük felidézése, munkásságukra történő visszapillantás történjen a közvetlen vagy közvetett utódok szavaival, írásaival.
Induljon a visszaemlékezés az épület történetével, ahogy azt Szentágothai János leírta.

A SEMMELWEIS ORVOSTUDOMÁNYI EGYETEM ANATÓMIAI ÉPÜLETÉNEK ÉS TANSZÉKEINEK TÖRTÉNETE

Az 1769-ben Nagyszombatban megalapított, majd 1777-ben Budára és végül 1784-ben Pestre áttelepített Orvostudományi Fakultás (1951-ben vált el a Budapesti Tudományegyetemtől és vált önálló Orvostudományi Egyetemmé) egyetlen tanszéke az anatómiai, amely az alapítás óta változatlanul megtartotta jogfolytonosságát. Minden más tantárgynak érthető módon át kellett alakulnia az orvosi tudományok kétszáz éves fejlődése során.

Az anatómia első tanára 1770-1790 években Trnka Vencel volt. A fakultás első másfél évtizedében a tárgy szemléltető és gyakorlati oktatásáról alig lehetett szó. Csupán 1784 után javult a helyzet valamelyest, amikor a Pestre telepített fakultás a Hatvani (mai Kossuth Lajos) utca és az Újvilág utca sarkán levő volt jezsuita rendi kolostorban helyezkedett el. Itt az anatómia oktatására egy "theatrum anatomicum" állt rendelkezésre (boncolások bemutatására is szolgáló előadóterem) két munkaszoba és két "csontfőző helyiség". Négy szobában helyezték el az egyetemnek II. József császár által adományozott anatómiai és sebészeti műtéttani viaszmodell-sorozatot.

Sajnos később a tudományos és oktatási érdeklődés elfordulván a szemléltetés eme formájától, a Fontana által Firenze-ben készített modellek szakszerű kezelés és felügyelet hiányában részben elkallódtak, részben leromlottak, végül Budapest ostroma során 1944-45 telén nagy részük elpusztult. A néhány megmaradt viaszmodell - szerencsére köztük a szakszempontból és művészi kivitelezés tekintetében legértékesebb, a női test nyirokér rendszerét ábrázoló modell megmenekült a pusztulástól - méltó elhelyezést kapott a Semmelweis Ignác szülőházában (Budapest, I., Apród utca 1/3) berendezett Orvostörténeti Múzeumban.

1790-1858 években az anatómiát Szening János (1790-1806), Rácz Sámuel (1806-1807), Stáhly Ignác (1808-1834) és Csausz Márton (1834-1858) oktatták még mindig a Hatvani utcában rendelkezésre álló kezdetleges körülmények között. Az anatómia oktatásában és tudományos művelésében fordulatot jelentett Lenhossék József kinevezése a tanszék élére 1859-ben. Lenhossék József (1818-1888) a hazai orvostudományunknak három nagy orvost adó "Lenhossék dinasztia" középső tagja, Lenhossék Mihály Ignác Magyarország "protomedicus"-ának és az "élettan-felsőbb anatómia", kórtan, valamint gyógyszertan kiváló tanárának (az 1808-1821 években) fia, külföldön elsősorban Bécsben - sajátította el az anatómia tudományát az ugyancsak magyar származású Hyrtl mellett. Magyarországra visszatérve előbb Kolozsvárt lett az anatómia tanára, majd 1859-ben került Budapestre. Az akkori időben korszerű szellemben modernizálta az anatómia oktatását és kutatását. Ő vetette meg a budapesti Anatómiai Intézet nagyértékű múzeumának alapjait. Különösen az érrendszerről és a központi idegrendszerről készített számos tudománytörténeti jelentőségű preparátuma még ma is az intézet birtokában van.

Lenhossék József tervei alapján készült el 1878-ban a VIII. Üllői út 26. belső klinikai tömb keretében az első korszerű anatómiai intézet. Az anatómia oktatásának ez az épület azonban csak húsz évig adhatott otthont, mert a növekvő hallgatói létszám és a fejlődő tudományos és oktatási igények az épület kereteit túlnőtték. Az Üllői u. 26. telepi Anatómiai Épületet akkor átalakították a kórbonctan céljára és ma is ez az egyetem I. sz. Kórbonctani Intézete.
Ekkor épült fel (1897-98), nagyobbára Mihalkovics Géza tervei nyomán, a mai anatómiai épület a IX. Tűzoltó u. 58. sz. alatt. Ez az épület akkoriban világviszonylatban is talán a legmodernebb anatómiai intézet volt.

Mihálkovics

Mihálkovics szobra az udvaron

Kert felől

Épületünk a kert felől

Nagyvonalú tervezését bizonyítja, hogy jelenleg, több mint 70 év után kevés belső alakítással és a most már szükségessé váló teljes, főleg épületgépészeti rekonstrukcióval az épület még igen jól megfelelhet akár több évtizedre is a korszerű követelményeknek.

Még Lenhossék József életében 1882-ben a tanszéket megosztották I. és II. anatómiai intézetté, a II.sz. intézetet előbb Mihalkovics Géza vette át, majd Lenhossék József halála után ő átkerült az I.sz. tanszékre és a II.sz. tanszéket Thanhoffer Lajos foglalta el. Mihalkovics Géza a fejlődéstan nemzetközi elismertségű művelője volt, Thanhoffer Lajos kiváló hisztológus.
Sajnos Mihalkovics aránylag fiatalon, 1899-ben meghalt és Thanhoffer 1908-ban visszavonult. Az I.sz. tanszéken Mihalkovics Géza utóda a Lenhossék dinasztia utolsó és egyben legkiválóbb tagja Lenhossék Mihály (1863-1937) lett, a II. tanszéken Thanhoffer utóda Tellyesniczky Kálmán a sejttan és a művészeti bonctan kiváló művelője. Lenhossék Mihály az idegrendszer finomabb szerkezetének kutatójaként szerzett maradandó világhírnevet. Tellyesniczky 1930-ban vonult vissza, Lenhossék Mihály 1934-ben vonult nyugalomba.

Lenhossék-jegyzetek 1917-ből

Lenhossék előadásának sokszorosított jegyzete (1917)


Az 1933-34 években a két, eredetileg az egész anatómia párhuzamos oktatására berendezett tanszéket átalakították oly módon, hogy az I. sz. intézetből Kiss Ferencz igazgatása alatt az anatómiát és tájbonctant oktató tanszék és a II. sz. intézetből Huzella Tivadar igazgatása mellett egy biológiát-szövettant és fejlődéstant oktató tanszék lett. Ez a szervezeti forma egészen 1966-ig fennmaradt: 1950-től Törő Imre vezette a különvált orvosi biológiai és szövettani-fejlődéstani tanszéket, míg az anatómia tanszék igazgatói teendőivel az 1961-ben nyugalomba vonult Kiss Ferencz után előbb Donáth Tibort, majd 1963-tól Szentágothai Jánost bízták meg. Az oktatási reform és az állandósult magas hallgatói létszám indokolttá tette az épület két párhuzamos anatómiai tanszékének visszaállítását. Az eredeti II. sz. tanszék Törő Imre vezetése mellett átmenetileg még az orvosi biológia oktatását is ellátta, majd ez a fontos orvosi alaptárgy külön intézetben a Nagyvárad téri Elméleti Tömbben nyert elhelyezést. Az I. sz. tanszék, a jelenlegi Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet, az általános orvosi kar hallgatói mellett még a fogorvosi kar anatómiai oktatását is ellátja e feladatra kinevezett professzor (jelenleg Fehér Erzsébet) közvetlen irányítása mellett.

Az Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet Szentágothai János akadémikus vezetésével a két Lenhossék, József és Mihály tudományos tradícióit folytatta mint a hazai agykutatás egyik bázisa. Szentágothai a kísérletes neurohisztológia klasszikusaként széles körű nemzetközi hírnevet vívott ki az Intézetnek és a róla elnevezett iskolának.

Szentágothai 1977-ben visszavonult a tanszék éléről, és helyét Tömböl Teréz vette át, aki odaadó oktatómunkája mellett folytatta és továbbfejlesztette az idegrendszer finomszerkezetére irányuló kutatást. Nyugalomba vonulását követően 1994-től Réthelyi Miklós került a tanszék élére, aki a gerincvelő szerkezetével foglalkozó kutatásai révén nemzetközi elismerést szerzett. Vezetése alatt jelentősen fejlődött az Intézet kutatási környezete, doktori programok indultak, korszerűsödött az oktatás infrastruktúrája. 2004-től az Intézet igazgatójának Csillag Andrást nevezték ki. Az új igazgató a kísérletes agykutatás modern irányzatát képviseli, amely az összehasonlító neuroanatómia és a viselkedésbiológia módszereinek korrelált alkalmazása révén a tanulás és a motiváció alapjait kutatja. Az Intézet tudományos kutatómunkájának középpontjában a hagyományoknak megfelelően ma is a központi és környéki idegrendszer szerkezetének, kapcsolatrendszerének és működési mechanizmusainak vizsgálata áll. A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia - elsősorban az Intézetben működő nemzetközi hírű kutató-laboratóriumai révén - támogatja.

Budapest, 2004. július 16.


Intézetünk igazgatói:
1770-1784 Trnka Vencel
1784-1791 Hauptmann Károly
1791-1805 Szennig János
1805-1807 Rácz Sámuel
1807-1819 Stáhly Ignác
1819-1823 Böhm Károly, Kieninger Boldizsár
1823-1826 Stáhly Ignác
1827-1858 Csausz Márton  cikk róla
1858-1859 Arányi Lajos
1859-1888 Lenhossék József  cikk a családról
1888-1889 Lenhossék Mihály  cikk a családról
1890-1899 Mihálkovics Géza  lexikon-cikk
1900-1934 Lenhossék Mihály  cikk a családról
1935-1961 Kiss Ferenc
1961-1963 Donáth Tibor  honlap
1963-1977 Szentágothai János  rövid cikk
1977-1994 Tömböl Teréz honlap
1994-2004 Réthelyi Miklós
2004-2014 Csillag András honlap
2014- Gerber Gábor mb. igazgató

 


Az Intézet néhány vezető oktatója (2004):


    1.  Dr. Réthelyi Miklós, korábbi (1994-2004) igazgató

    2.  Dr. Tömböl Teréz, korábbi (1977-1994) igazgató

    3.  Dr. Fehér Erzsébet, a fogorvosképzés intézeti vezetője, korábbi FOK dékánhelyettes

    4.  Dr. Hajdu Ferenc, korábbi igazgatóhelyettes

    5.  Dr. Kiss Árpád, korábbi igazgatóhelyettes

    6.  Dr. Csillag András, igazgató (2004-től)

    7.  Dr. Palkovits Miklós, az MTA rendes tagja

    8.  Dr. Majorossy Kálmán, korábbi igazgatóhelyettes

    9.  Dr. Donáth Tibor, korábbi (1961-1963) mb. igazgató


Archív fotó: 50 éve (1959-ben) készült intézeti csoportkép

Érdekesség:
a 2 fénykép elkészülte között 45 év telt el! 4 kollégánk azonban mindkettőn szerepel...!


Intézeti csoportkép - 2004.
Intézeti csoportképek


Keresés a honlapon

(használjon ékezetes karaktereket):


Szóösszetételek, nevek idézőjelek közé téve kereshetőek:
pl. "Anatómiai Múzeum".

Itt, a honlapon a Weben

Search Engine


Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
Budapest, IX. Tűzoltó u. 58.
Postacím: 1450 Budapest, Pf. 95 Hungary
Tel.: (36-1) 459-1500 / 3600  Fax: (36-1) 215-51-58

hit counter