Dr. Kálmán Mihály


 

 

 

Személyi adatok

 

Állampolgárság:            magyar

Születés ideje:              1952. május 24

Születés helye:              Budapest

Anyja neve:                  Rokszer Yvonne

 

Iskolai végzettség és munkahelyi előmenetel:

 

1970-76                                   Orvostanhallgató a Semmelweis OTE Általános  Orvosi  Karán.

1972-76                                   Tudományos diákkörös az egyetem I. Anatómiai Intézetében.

1976                                        Általános orvosdoktori diploma, "summa cum laude"

1976-78                                   Tudományos ösztöndíjas az említett intézetben.

1978-82                                   Gyakornok.

1981-85                                  A szövettani gyakorlatok előkészítésének felelőse.

1982-89                                   Tanársegéd.

1987                                        Az orvostudomány kandidátusa, "Oxigénfogyasztás és iontranszport összefüggése izolált idegvégződésekben" c. disszertációja alapján.

1987-97                                  A bonctermi gyakorlatok előkészítésének felelőse.

1989- 99                                  Adjunktus, továbbra is az említett intézetben.

1999-                                                                            Docens, a szövettani metszeteket készítő laboratórium felelőse.

2002                                                                               Disszertáció benyújtása az MTA Doktora fokozatért: "A GFAP (glial fibrillary acidic protein) agyi lokalizációjának vizsgálata gerincesekben"

2003.júl. 1.                              Habilitáció elnyerése

2003. dec. 9                             MTA Doktora disszertáció megvédése

2004                                       Az intézet Tudományos Diákkörének felelőse.

2007. szept. 3                          Egyetemi tanári kinevezés.

 

 

Kutatási gyakorlat és külföldi kapcsolatok

 

1973-87                        Mitokondriumok és izolált idegvégződések vizsgálata dr. Hajós Ferenc

1978, '82, '84               Két-két hónapos tanulmányutak az Örmény TA Biokémiai Intézetében (Jereván), A.A. Galojan munka-csoportjánál, izotóptechnika, izolált idegvégződések transzmitter-felvételének és ürítésének vizsgálata.

1979                              6 hetes tanulmányút az MTA Szegedi Biológiai Központjában Joó Ferenc munkacsoportjánál, elektronmikroszkópos mikroanalízis, az izolált idegvégződések Ca ésMg eloszlásának vizsgálata.

1987                              6 hetes tanulmányút az angliai Open University (Milton Keynes) Brain Research Groupjánál, dr. M.G. Stewartnál, autoradiogramok számítógépes elemzése, csirkeagy opiát- és GABA-receptorai eloszlásának feltérképezése.

1987 óta                        Önálló kutatási terület, az asztroglia intermedier filamentumait alkotó fehérjék (GFAP, vimentin, nestin) vizsgálata különböző gerincesek agyában, ennek változásai az egyedfejlődés során és agyi sérülések nyomán.

1987, '88, '89, '90        2-3 hónapos tanulmányutak a Kölni Egyetem Anatómiai Intézetében, prof. K. Zilles munka-csoportjánál immunhisztokémiai eredmények elemzése számítógépes képanalízissel, a vasoactiv intestinalis peptid-tartalmú sejtek eloszlásának vizsgálata patkány-agy látókérgében és a somatosensoros kéreg "barrelfield"-jében, a GFAP eloszlásának változása e területek afferentációjának roncsolása nyomán.

1988-91                        Neurotranszplantációs vizsgálatok Fülöp Zoltánnal és V.V. Senatorovval.

1991-94                        A 2082/1991 sz OTKA pályázat ("Dopaminerg szövetek transzplantációja") egyik alvállakozásának vezetője.

1993                              6 hetes tanulmányút az angliai Open University (Milton Keynes), Brain Research Groupjánál, dr. M.G. Stewartnál, autoradiogramok számítógépes analízise, a 2-deoxiglukóz eloszlásának vizsgálata madáragyban.

1994-96                        Együttműködés G. Martin-Partidoval (Universidad de Extremadura, Badajoz, Spanyolország), fejlődő teknősagy gliaszerkezetének vizsgálata.

1996-2001                    Együttműködés és két rövid látogatás ('96;'98) M.B. Pritznél (Indiana University School of Medicine, Indianapolis, USA), krokodilagy gliaszerkezetének vizsgálata.

1998                                                            Együttműködés és rövid látogatás ('98) R.M. Gouldnál (New York State Inst. for Basic Research, Staten Island, New York, USA): cápa- és rájaagy gliaszerkezetének vizsgálata.

1999                                                            Fő téma a glia-kötőszövet kapcsolat a fejlődés során és agyi léziók után, különös tekintettel a dystroglycan-dystrophin komplexre. Immunhisztokémiai kettős jelölések, elektronmikroszkópos immunhisztokémia, konfokális mikroszkópia alkalmazása.

2004, 2005                    Látogatások L. Lazarevic'nél (Inst. Morskoj Biologii, Kotor, Montenegró) rája- és cápaagyak gyűjtése, agyi léziók előidézése cápákon és rájákon.

2006-2010                   OTKA 60930 "A gliovascularis lamina basalis funkcionalis állapotainak immunhisztokémiai jellemzése a fejlődés során és patológiás körülmények között." c. téma vezetője

 

Oktatástechnikai tevékenység:

 

1986           Főiskolai jegyzet (Kálmán M: "Alapvető kémiai ismeretek biológiai gyakorlatokhoz"), az Országos Oktatástechnikai Központ megbízásából, az UNESCO részére.

1992:          Csillag A, Kálmán M, Tóth T: "Szövettani gyakorlatok I-III", videofilm, a   Semmelweis Orvostudományi Egyetem, Képzéskutató, Oktatástechnikai és Dokumentációs Központja kiadásában.

1995-97      Részvétel az ÁOK FEFA pályázatának (2050) 4. alprogramja összeállításában, az elnyert összegből plasztinációs berendezés beszerzése és üzembehelyezése, TEMPUS ösztöndíjjal a plasztinációs eljárás tanulmányozása prof. G. Hagensnél, Heidelbergben, az eljárás hazai adaptálása.

1998           Kálmán Mihály, Patonay Lajos: "A szövettan multimédiás atlasza", CD-ROM, Nessie Multimédia Kft.

2000           Az előbbi mű angol és német nyelvű változata.

 

Nyelvtudás:

 

Középfokú nyelvvizsga, angol (1982) és orosz (1979)

 

Tudományos társasági tagságok, elismerések:

 

Magyar Anatómusok Társasága, Magyar Idegtudományi Társaság, Federation of European Neuroscience Associations, Anatomische Gesellschaft, J.B. Johnston Club, (összehasonlító neuroanatómiával foglalkozó kutatók társasága az USA-ban), Society for Neuroscience, European Glial Network.

 

Szekció-társelnök az Eur. Soc. for Neurochemistry 7. kongresszusán, (1988, Göteborg).

A Neurobiology c. lap szerkesztőbizottsági tagja 1992-2002.

Széchenyi Professzori Ösztöndíj 2000-2004.

OTDK zsürielnök 2009

 

PhD témavezetői tevékenység

 

1991-1996                                         Itthoni konzultánsa Tuba Andreának, a pétervári Pavlov Intézet levelező aspiránsának (disszertációját 1997-ben megvédte, 1999-ben honosította).

1997-2000                    Témavezetője Ajtai Béla PhD-hallgatónak (disszertációját megvédte: 2003)

2001-2005                    Témavezetője Szabó Adrienn PhD-hallgatónak (disszertációját megvédte: 2009)

2002-2006                    Témavezetője Ari Csilla zooloógus, PhD-hallgatónak (disszertációját megvédte: 2008)

2003/04 I. félév              Neuroglia PhD kurzus (2 credit) vezetője

2004-2008                    Témavezetője Adorján István PhD hallgatónak (disszertációját benyújtotta: 2011)

2005/06 I-II. félév          Neuroglia PhD kurzus (4 credit) vezetője

2007/08 II. félév            Neuroglia PhD kurzus (2 credit) vezetője

2010-től                       Témavezetője Pocsai Károly PhD hallgatónak.

 

1999, 2000, 2001, 2002, 2003, 2004, 2005, 2010 -   PhD védések  (kül. funkciók)

2010, 2011                                                                  MTA doktori védések (biz. Tag).

 

Publikációs adatok:

 

Közlemények: 78

Előadások száma: 135, folyóiratban megjelent kivonatként 80.

Kumulatív impakt faktor (a megjelenési évek szerint, előadáskivonatok nélkül): 126.79

Összes független hivatkozás (azaz ön- és keresztidézetek nélkül): 676 (2010. febr)

 

          Könyv, - fejezet

 

KÁLMÁN M (2004) Glial reaction and reactive glia. Szerk: Hertz L: Non-Neural Cells in the Nervous System: Function and Dysfunction. Adv Mol Cell Biol, Vol. 31, Elsevier, 787-836

KÁLMÁN M, Csillag A (2005) The Skin and Other Diffuse Sensory Systems, Szerk: Csillag A Atlas of the Sensory Organs. Functional and Clinical Anatomy. Humana Press, Totowa, New Jersey.

KÁLMÁN M (2008) Evolution, of the Brain: At the Reptile-Bird Transition. Binder MD, Hirokawa N, Windhorst U (Eds) Encyclopedia of Neuroscience, Springer Verlag, Berlin, Heidelberg, New York 978-3-540-29678-2_3149

Huszti Zs, KÁLMÁN M (2008) Glia. Akadémiai Kiadó, Budapest

 

Munkásságát legjobban összefoglaló közlemények:

 

KÁLMÁN M (1984) The ouabain-sensitive component of synaptosomal respiration. Exp Brain Res 56:539-542

KÁLMÁN M, Csillag A, Hajós F (1987) Importance of endogenous substrates in synaptosomal function. Int J Neurosci 34:19-26

KÁLMÁN M, Kardos J (1988) Comparative studies on fresh and postmortem isolated synaptosomes: ATPase activities and ouabain binding. Int J Neurosci 38:45-51

Kardos J, Kovács I, Hajós F, KÁLMÁN M, Simonyi M Nerve endings from rat brain tissue release copper upon depolarizattion. A possible role in regulating neuronal excitability. Neurosci Lett (1989) 103:139-144

KÁLMÁN M, Hajós F (1989) Distribution of glial fibrillary acidic protein (GFAP) immunopositive astrocytes in the rat brain. I. Forebrain. Exp Brain Res 78:147-163

Zilles K, Hajós F, KÁLMÁN M, Schleicher A (1991) Mapping of glial fibrillary acidic protein (GFAP) immunoreactivity in the rat forebrain and mesencephalon by computerized image analysis. J Comp Neurol 308:340-355

Tuba A, KÁLMÁN M, Senatorov VV, Fülöp Z (1996) Mature but not fetal or neonatal rat superior cervical ganglion transplants survive in the cortex of adult rats. Int J Dev Neurosci 14:631-640

KÁLMÁN M (1998) Astroglial architecture of the carp (Cyprinus carpio) brain as revealed by immunohistochemical staining against glial fibrillary acidic protein (GFAP). Anat Embryol 198:409-433

KÁLMÁN M, Ajtai BM, Sommernes (2000) JH Characteristics of glial reaction in the perinatal rat cortex: the effect of lesion size in the "critical period". Neur Plast 7:147-165

KÁLMÁN M, Szabó (2001) A Immunohistochemical investigation of actin-anchoring proteins vinculin, talin and paxillin in rat brain following lesion: a moderate reaction, confined to brain tracts. Exp Brain Res 139:426-434.

KÁLMÁN M, Pritz MB Glial fibrillary acidic protein-immunopositive structures in the brain of a crocodilian, Caiman crocodilus and its bearing on the evolution of astroglia. J Comp Neurol (2001) 431:460-480

KÁLMÁN M, Ajtai BM A comparison of intermediate filament markers for presumptive astroglia in the developing rat neocortex: immunostaining against nestin reveals more detail, than GFAP or vimentin. Int J Dev Neurosci (2001) 19:101-108

Ajtai BM, KÁLMÁN M (2001) Reactive gliosis induces axon growth in the thalamus but not in the cortex of rats in the first postnatal week. A sharply timed transition from permissive to non-permissive stage. Int J Devel Neurosci 19:589-597

KÁLMÁN M, Ari Cs (2002) Distribution of GFAP immunoreactive structures in the rhombencephalon of the sterlet (Acipenser ruthenus) and its evolutionary implication. J Exp Zool (2002) 293:395-406

KÁLMÁN M (2002) GFAP expression withdraws - a trend of glial evolution? Brain Res Bull 57:509-511

Alpár A, Glasz T, KÁLMÁN M (2007) Plastination of pathological specimens - a continuing challenge. Int J Plast 20:8-12

Goren O, Adorján I, KÁLMÁN M (2006) Heterogeneous occurrence of aquaporin-4 in the circumventricular organs in rat and chicken. Anat Embryol 211:155-172.

Ari Cs, KÁLMÁN M (2008) Evolutionary changes of astroglia in Elasmobranchii comparing to Amniotes: a study based on three immunohistochemical markers (GFAP, S-100, and glutamine synthetase). Brain, Behav Evol 71:305-324

Pocsai K, Bagyura Zs, KÁLMÁN M (2010) Components of the basal lamina and the dystrophin-dystroglycan complex in the neurointermediate lobe of rat pituitary - different localizations of b-dystroglycan, dystrobrevins, a1-syntrophin and aquaporin-4., J Histochem Cytochem, 58:463-479

KÁLMÁN M, Mahalek J, Adorján A, Adorján I, Pocsai K, Bagyura Z, Sadeghjan S (2011) Alterations in the perivascular dystrophin-dystroglycan complex following brain lesions. An immunohistochemical study in rats. Histo Histopathol 26:1435-1452

 


Kutatási területek (Glia laboratórium)



Az asztroglia az idegszövet mindenese, 'infrastruktúrája'. Vizsgálati területeink:

1) Az asztroglia architektúrája.
Jellegzetes asztrogliaszerkezeteknek szerepelnek az agy egyedfejlődésében, evolúciójában, és a neuronok működési feltételeinek biztosításában. Az asztrogliaszerkezeteket elsősorban az intermedier filamentum-fehérjék (éretlen gliában nestin, vimentin, érettben GFAP) kimutatásával vizsgáljuk.

Az eddigi vizsgálatok eredménye a GFAP eloszlásának feltérképzése az egyes gerinces csoportok reprezentánsaiban, legérdekesebb vonatkozása, hogy az idegrendszer bonyolultabbá válása ill. az asztrociták uralkodóvá válása a GFAP visszaszorulásával, eloszlása egyenlőtlenségének fokozódásával ill. expressziója fakultatívvá válásával jár.
 

Jelenlegi fő témák:

A radiális glia felváltódása ependimával, asztrocitákkal, ill. Bergmann gliával. A GFAP helyi egyenlőtlenségeinek kialakulása.

A csontoshalak agyának (amelynek a többi gerincesétől eltérő, 'everzív' felépítése van) és gliaszerkezetének evolúciója.

Asztrociták ágrendszerének matematikai analízise (matematikai képzettségű kooperáló partner esetén).

Az NG2-glia (tkp. oligo-asztrocita közös prekurzor) az szerepe az agypályák fejlődésében, ill. annak limitálásában.


2) A glia és a kötőszövet kapcsolata

Azokon a helyeken, ahol a központi idegrendszer szövete kötőszövettel érintkezik, elsősorban az erek körül és az agyburkok mentén, a kötőszövettel a glia létesít kapcsolatot. Ezeknek a kapcsolatoknak nagy jelentősége van az agy fejlődésében, vaszkularizációjában, a vér-agy gátnál (BBB), az agyi érelváltozásokban, az agyszövet sérülésekre adott válaszaiban, a revaszkularizációban. A központi és a perifériás idegrendszer egyik alapvető szövettani különbsége éppen az, hogy gliájuknak a környező kötőszövethez való viszonya eltérő, aminek szerepe lehet az eltérő regenerációs képességben is. Az asztroglia a központi idegrendszer körül egy egységes záróréteget (glia limitans externa) képez, amely folytatódik a perivaszkuláris gliában, és amelyet egy lamina basalis választ el a szervezet általános kötőszövetes terével. Ezért vizsgáljuk a laminin eloszlását, valamint a receptoraiét, elsősorban a disztroglikánt -disztrofin komplexet (DGC), az idegrendszer fejlődése során ill. sérüléseit követően, a glia limitans helyreállításakor ill. az érbenövések körül.
.
Az eddigi vizsgálatok szerint, hogy a laminin és receptorai nem párhuzamosan detektálhatók, hanem egymáshoz képest eltérően, aminek szerepe lehet az erek érési és funkcionális változásaiban. Az eredmények szerint a komponensek detektálhatósága expressziójuk mellett funkcionális állapotuktól is függ.
 

Jelenlegi fő témák:

A vaszkuláris- és a gliaelemek viszonya a circumventrikuláris szervekben.

A DGC és a lamina basalis immunhisztokémiailag kimuttaható változásainak összefüggése a BBB elváltozásaival ill. a de- és revaszkularizációval agyi sérülések ill. az agyfejlődés során

A BBB-mentes cirkumventrikuláris szervek elhatárolódása az agyállomány mélyebb részei felé.

Az NG2-glia ill. egyéb NG2-tartalmú sejetk (periciták) szerepe a BBB ill. a lamina basalis változásaiban


3) A reaktív glia vizsgálata

Az asztroglia az agyi sérülésekre jellegzetes reakcióval válaszol, amelynek szerepe van a sérülés következményeinek alakulásában, a neuroprotekcióban, a revaszkularizációban, a glia limitans és a BBB helyreállításában, ill. felelősnek tartják a pályaregeneráció elmaradásáért. Ez a szerepe a gliának az evolúcióval, ill. az idegszövetnek az egyedfejlődés során való 'érésével' jön létre. Vizsgálatainkat ezért kiterjesztettük különböző gerincesek agyi sérüléseire, ill. (patkányon) az intrauterin korra is.

Eddigi érdekesebb eredmény, hogy az asztrociták az emlősagyéhoz hasonló gliaszerkezetű rájaagyban nem vesznek részt az emlősnél látott gliareakcióban. Madáragyban találtunk gliareakciót, de hüllőagyban nem, tehát a reakció képessége a madár- és az emlősagyban egymástól függetlenül jelent meg. Fejlődő patkányagyban sikerült találni olyan agysérülési modellt, ahol a gliareakció nem gátolja, sőt, segíti az axonnövekedést.
 

Jelenlegi fő témák:

Vizsgálni, hogy az említett, fejlődő agyban végzett sérülés után milyen tényezők befolyásolják az axonnövekedést. Elsősorban a gliát és z extracelluláris mátrixot vizsgáljuk, valamint az NG2-tartalmú sejtek (asztroglia, oligodendroglia, microglia, periciták) szerepét.
 

3) A szubventrikuláris zóna vizsgálata

(ld. Dr. Adorján Istvánnál)
 

Metodikák:

  • Kísérletes agyi léziók, fejlődő állaton is, beleértve az intrauterin periódust. Sztereotaxikus műtétek. Transzplantáció.

  • Fénymikroszkópos immunhisztokémiai vizsgálatok immunfluoreszcens ill. peroxidáz-reakciós technikákkal. Kettősjelzések alkalmazása. Konfokális mikroszkópia

  • Elektronmikroszkópos vizsgálatok, elektronmikroszkópos immunhisztokémia.

  • BBB vizsgálata kül. festékekkel

 


Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
Budapest, IX. Tűzoltó u. 58.
Postacím: 1450 Budapest, Pf. 95 Hungary
Tel.: (36-1) 459-1500 / 3600  Fax: (36-1) 215-51-58