Az egyes szemeszterek programja (2002)

Tantárgy: anatómia, szövet- és fejlődéstan

Típus: kötelező


I. szemeszter

(Ez a legnehezebb félév, mert a hallgatók tapasztalatlanok, és a három részdiszciplina egymással nehezen kapcsolható össze.)

 

Kurzus vezető: Dr. Réthelyi Miklós, egyetemi tanár

A kurzus ideje:

Év: 1.

Szemeszter: első szemeszter

Összes oktatási hét: előadás: 45 óra, gyakorlat: 90 óra

Heti óraszám: előadás: 3 óra, gyakorlat: 6 óra

Feltételek: nincs

 

A kurzus célja:

Az anatómiai tanulmányok célja a végtagok és a törzs szerkezetének, a nyakizmok és a nyaki fasciák megismerése, valamint a koponya csontjainak, a koponya egészének, ill. a fejen található mimikai- és rágóizmok ismerete.

A szövettani tanulmányok során a hallgatók megismerkednek az alapszövetekkel. Az alapszövettani ismeretekre épül majd a II. és III. félév részletes szövettani követelménye.

A fejlődéstani tanulmányok az ivarsejtek kialakulásától a megtermékenyítésen át az embryo kialakulásáig vezetik a hallgatókat.

 

A kurzus rövid szillabusza:

  • Anatómiából a végtagok és a törzs szerkezete (csontok, izületek, izmok, fasciák, erek, idegek) és a koponya csontjai, ill. a koponya egészben, nyakizmok és a fejen lévő izomzat (mimikai- és rágóizmok). Az előadásokon az anatómia fejezeteinek fontosabb részei hangzanak el, szövettanból és fejlődéstanból részletes áttekintést kapnak a hallgatók. A boncteremben tanulmányozhatják az egyes csontokat ill. a koponyát, ízületeket valamint teljes felső és alsó végtagot boncolnak. A törzs és a nyak szerkezetét valamint a fej izmait korábban elkészített preparátumokon mutatjuk be.

  • A félév végére a hallgatóknak ismerniük kell:

    - a fő irányokat, síkokat, az anatómiai numenklatúrát és az anatómiai leírás nyelvét,

    - a felső és az alsó végtag csont-ízület és izomfelépítését valamint a végtagok mozgásait,

    - a felső- és az alsó végtag klinikailag fontos területeit, csatornáit (pl. fossa axillaris, fossa cubiti, canalis carpi, tenyér, hiatus subinguinalis, canalis femoralis, canalis adductorius, fossa poplitea, bel- és külboka mögötti és közötti terek, talp stb.)

    - a végtagok artériás és vénás ellátását,

    - a végtagok főbb idegeinek elhelyezkedését, az izmok motoros beidegzését,

    - a gerinc szerkezetét, görbületeit és mozgásait, a bordákat és a szegycsontot, valamint a mellkas felépítését,

    - a gerinc körüli (axialis- és tarkó-) izomzatot és jelentőségét a törzs egyenesen tartásában és mozgatásában, valamint a fej mozgásaiban,

    - a hátizomzatot és jelentőségét a felső végtag mozgatásában,

    - a hasfal izmait, a hasfal szerkezetét, a rectus-hüvely és a canalis inguinalis felépítését, jelentőségét,

    - a nyakizmokat és a nyaki fasciákat,

    - a medence szerkezetét,

    - a rekeszizmot,

    - a koponya csontokat, az agykoponya belső és külső reliefjét, a csontos orr-, szem- és szájüreg valamint a fossa pterygopalatina falait és összeköttetéseit,

    - a fejen található izmokat (mimikai- és rágóizmok).

    • Szövettanból az alapszöveteket tanítjuk. Az előadásokon elhangzott ismereteket a hallgatók a szövettani gyakorlatokon egészítik ki és mélyítik el. A hám-, kötő- és támasztó-, izom- és idegszövet fénymikroszkópos szerkezetének a tanulmányozása szövettani metszeteken történik. A hallgatók színes ceruzarajzokat készítenek a tanulmányozott metszetekről ill. a fontos részletekről.

    A félév végére a hallgatóktól elvárjuk, hogy:

    - szakszerűen használják a mikroszkópot,

    - megtanulják a szövettan sajátos nyelvét, és azt használják az egyes alapszövetek leírásánál,

    - ismerjék az alapszövetek bemutatására használt festési technikákat, azok jelentőségét,

    - mikroszkópban felismerjék a hám-, a kötő- és támasztó-, az izom- és idegszövet sejtes és nem sejtes alkotórészeit,

    - ismerjék az alapszövetek fontosabb ultrastrukturális (elektronmikroszkópos) jellegzetességeit és azok funkcionális jelentőségét is.

    • A fejlődéstan ebben a félévben a megtermékenyítéstől az embryo kialakulásáig, a beágyazódásig ill. a placenta kialakulásáig vezeti a hallgatókat. Az anatómiai anyaghoz kapcsolódik a koponya, a gerinc és a mozgás szervrendszerének fejlődése.

    A félév végére a hallgatóktól elvárjuk, hogy:

    - használják a fejlődéstan nyelvét, és azzal fejlődéstani folyamatokat tudjanak leírni,

    - világosan lássák, hogy a fejlődéstani folyamatok során egy induló állapotból, esetleges köztes állapotokon keresztül, egy végállapotba jutunk el, ami újabb folyamatok kiinduló pontja lehet,

    - ismerjék a korai fejlődés egyes szakaszait és fogalmait (pl. megtermékenyítés, barázdálódás, neuruláció, lefűződés, beágyazódás, csíralemezek, embryopajzs, chorda dorsalis stb.),

    - ismerjék a koponya, a gerinc és a mozgásrendszer fejlődését.

    Az oktatás formája: előadás, gyakorlat

    Irodalom (tankönyvek):

    Szentágothai-Réthelyi, Funkcionális anatómia I-II-III. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

    Kiss-Szentágothai, Az ember anatómiájának atlasza, I-II-III. Medicina, Budapest, 1984.

    Sobotta, Az ember anatómiájának atlasza I-II. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

    Tömböl (szerk.), Tájanatómia. Medicina, Budapest, 1987

    Somogyi-Hajdu, Szövettani gyakorlati jegyzet, SOTE, Budapest, 1995.

    Komáromi, Az agyvelő boncolása,

    Hajdu, Vezérfonal a neuroanatómiához, SOTE, Budapest, 1996.

     

    Schiebler, T.H., Schmidt, W. und Zilles, K.: Anatomie, Springer Verlag, Berlin - Heidelberg - New York

    Frick, H., Leonhardt, H. und Starck, D.: Allgemeine Anatomie, Spezielle Anatomie I, Spezielle Anatomie II, G. Thieme Verlag, Stuttgart

    Kahle, W., Leonhardt, H. und Platzer, W.: Taschenatlas der Anatomie, G. Thieme, Stuttgart

    Sobotta: Atlas der Anatomie, Urban & Schwarzenberg, München - Wien

    Junqueira, L.C. und Carneiro, J.: Histologie, Springer Verlag, Berlin - Heidelberg

    Kühnel, W.: Taschenatlas der Zytologie und mikroskopischen Anatomie, G. Thieme Verlag, Stuttgart

    Moore, K.L.: Embryologie, Schattauer Verlag, Stuttgart

    Schumacher, G.H.: Topographische Anatomie des Menschen, U.T.B. Verlag

    Az értékelés formája: Szóbeli vizsga (gyakorlati és elméleti rész)

    Az oktatás nyelve: magyar, német, angol

    Vissza az oldal tetejére


    II. szemeszter

     

    Összes oktatási hét: előadás: 45 óra, gyakorlat: 90 óra

    Heti óraszám: előadás: 3 óra, gyakorlat: 6 óra

    Feltételek: az 1. félév sikeres elvégzése

     

    A kurzus célja:

    A kurzus célja, hogy a hallgatók megismerkedjenek a keringés szerveinek (szív, erek), nyirokrendszer (nyirokcsomók, nyirokerek) és a zsigeri szervrendszerek (emésztő-, légző- és urogenitális rendszer) anatómiai és szövettani szerkezetével, valamint normális és kóros fejlődésével.

     

    A kurzus rövid szillabusza:

    Ez a félév lehetőséget nyújt az anatómia, a szövettan és a fejlődéstan integrálására. Az általános bevezető előadásokat követően az egyes szervek szerkezetét (anatómia és szövettan) és fejlődését (beleértve a fejlődési rendellenességeket is) az előadásokon hallják a hallgatók. A bonctermi gyakorlatokon történik a szervek tanulmányozása, boncolása, a fejlődési folyamatok megbeszélése. A szövettani gyakorlatokon a szervek szöveti szerkezetével ismerkednek meg a hallgatók a metszet tanulmányozása során. A metszet (szerv) egészének ill. fontosabb részletek lerajzolása továbbra is lényeges visszajelzés arra vonatkozóan, hogy a hallgató mennyire látja a formákat, az arányokat, mennyire világos számára a szöveti szerkezet.

     

    A félév végére elvárható, hogy a hallgatók részleteiben ismerjék:

    - a szív szerkezetét összekapcsolva a szív működésével,

    - a szív és a szívközeli artériák és vénák normális fejlődését, valamint a fejlődési rendellenességeket,

    - a vér- és nyirokkeringés elvét, az erek falszerkezetét és annak funkcionális jelentőségét,

    - a nyirokszervek felépítését (nyirokszövet) és funkcionális jelentőségét,

    - az emésztőrendszer és szerveinek makroszkópos és mikroszkópos szerkezetét, fejlődését és a fejlődés főbb zavarait,

    - a légzőrendszer és szerveinek makroszkópos és mikroszkópos szerkezetét, fejlődését és a fejlődés főbb zavarait,

    - az urogenitalis rendszer és szerveinek makroszkópos és mikroszkópos szerkezetét, fejlődését és a fejlődés főbb zavarait,

    - a nagy savós hártyák kapcsolatát a testfallal és a szervekkel, a testüregek fogalmát és kialakulását.

    Elengedhetetlen az anatómiai, a szövettani és a fejlődéstani ismeretek összekapcsolása, a makroszkópos, a mikroszkópos szerkezet, és ahol a funkció megértése szempontjából megkívánt, az ultrastruktúra egységben látása.

     

    Az oktatás formája: előadás, gyakorlat

     

    Irodalom:

    Szentágothai-Réthelyi, Funkcionális anatómia I-II-III. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

    Kiss-Szentágothai, Az ember anatómiájának atlasza, I-II-III. Medicina, Budapest, 1984.

    Sobotta, Az ember anatómiájának atlasza I-II. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

    Tömböl (szerk.), Tájanatómia. Medicina, Budapest, 1987

    Somogyi-Hajdu, Szövettani gyakorlati jegyzet, SOTE, Budapest, 1995.

    Komáromi, Az agyvelő boncolása,

    Hajdu, Vezérfonal a neuroanatómiához, SOTE, Budapest, 1996.

     

    Schiebler, T.H., Schmidt, W. und Zilles, K.: Anatomie, Springer Verlag, Berlin - Heidelberg - New York

    Frick, H., Leonhardt, H. und Starck, D.: Allgemeine Anatomie, Spezielle Anatomie I, Spezielle Anatomie II, G. Thieme Verlag, Stuttgart

    Kahle, W., Leonhardt, H. und Platzer, W.: Taschenatlas der Anatomie, G. Thieme, Stuttgart

    Sobotta: Atlas der Anatomie, Urban & Schwarzenberg, München - Wien

    Junqueira, L.C. und Carneiro, J.: Histologie, Springer Verlag, Berlin - Heidelberg

    Kühnel, W.: Taschenatlas der Zytologie und mikroskopischen Anatomie, G. Thieme Verlag, Stuttgart

    Moore, K.L.: Embryologie, Schattauer Verlag, Stuttgart

    Schumacher, G.H.: Topographische Anatomie des Menschen, U.T.B. Verlag

    Az értékelés formája: Szóbeli vizsga (gyakorlati és elméleti rész)

    Az oktatás nyelve: magyar, német, angol

    Vissza az oldal tetejére


    III. szemeszter

     

    Összes oktatási hét: előadás: 45 óra, gyakorlat: 75 óra

    Heti óraszám: előadás: 3 óra, gyakorlat: 5 óra

    Feltételek: az 1. év sikeres elvégzése

     

    A kurzus célja:

    A félév tananyagának súlypontja a központi és perifériás idegrendszer és az érzékszervek. Ehhez csatlakozik a belső elválasztású mirigyek rendszere. A bonctermi munka jelentős részét teszi ki a fej és a nyak régióinak a boncolása (tájanatómia).

     

    A kurzus rövid szillabusza:

    Az idegrendszer megtanítása a makro- és mikroszkópos szerkezet és a fejlődési viszonyok bemutatását és rendszeres visszakérdezését jelenti. Erre nyújt lehetőséget a bonctermi preparatív munka, a csoportos megbeszélések, és a szövettanon a metszetek tanulmányozása. - A fej-nyak tájanatómiai boncolása egész tetemen történik; itt a hangsúly egy-egy tájék (regio) szerkezetén, az ott található képletek egymáshoz viszonyított topográfiai kapcsolatán és felszíni vetületén van. A regiók leírásánál támaszkodunk a klasszikus sorrendre: a regio elnevezése, határai, bőrbeigezés, fascián kívüli képletek, fascia viszonyok, mély képletek, amennyiben lehetséges, réteges felsorolásban.

     

    A félév végére a hallgatóktól elvárjuk, hogy ismerjék:

    - az agy és a gerincvelő makroszkópos szerkezetét, az agykamrákat,

    - az agyvelő és a gerincvelő vérellátását, a liquorkeringést és a központi idegrendszer burkait és azok jelentőségét,

    - az agy és a gerincvelő mikroszkópos szerkezetét, az agyidegek magjait, a hosszú pályákat,

    - kitüntetett agyterületek (gerincvelő, kisagykéreg, nagyagykéreg) szövettani szerkezetét,

    - az agyidegek eredetét, összetételét, lefutását és perifériás ágrendszerét,

    - a gerincvelői szelvény összetételét, a gerincvelői idegek eredetét, csoportosulását (plexusok),

    - a sympathicus, a parasympathicus idegrendszer valamint a szervek saját idegi hálózatának a felépítését,

    - az idegrendszer fejlődését, és a fontosabb fejlődési rendellenességek kialakulásának módját,

    - a szaglás és ízérzés anatómiai alapjait (szagló hám, ízérző bimbók),

    - a szem makroszkópos és mikroszkópos szerkezetét, fejlődését, az orbita szerkezetét valamint a látópályát,

    - a fül (külső-, közép- és belső-) makroszkópos felépítését, a maculák, cristák és a Corti-féle szerv mikroszkópos szerkezetét, a halló- és egyensúlyérző szerv fejlődését valamint a hallópályát és a vestibuláris rendszert,

    - a bőr szerkezetét,

    - a belső elválasztású mirigyek anatómiáját, szöveti szerkezetét és fejlődését,

    - a fej és a nyak tájanatómiai áttekintését.

     

    Az oktatás formája: előadás, gyakorlat

     

    Irodalom:

    Szentágothai-Réthelyi, Funkcionális anatómia I-II-III. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

    Kiss-Szentágothai, Az ember anatómiájának atlasza, I-II-III. Medicina, Budapest, 1984.

    Sobotta, Az ember anatómiájának atlasza I-II. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

    Tömböl (szerk.), Tájanatómia. Medicina, Budapest, 1987

    Somogyi-Hajdu, Szövettani gyakorlati jegyzet, SOTE, Budapest, 1995.

    Komáromi, Az agyvelő boncolása,

    Hajdu, Vezérfonal a neuroanatómiához, SOTE, Budapest, 1996.

     

    Schiebler, T.H., Schmidt, W. und Zilles, K.: Anatomie, Springer Verlag, Berlin - Heidelberg - New York

    Frick, H., Leonhardt, H. und Starck, D.: Allgemeine Anatomie, Spezielle Anatomie I, Spezielle Anatomie II, G. Thieme Verlag, Stuttgart

    Kahle, W., Leonhardt, H. und Platzer, W.: Taschenatlas der Anatomie, G. Thieme, Stuttgart

    Sobotta: Atlas der Anatomie, Urban & Schwarzenberg, München - Wien

    Junqueira, L.C. und Carneiro, J.: Histologie, Springer Verlag, Berlin - Heidelberg

    Kühnel, W.: Taschenatlas der Zytologie und mikroskopischen Anatomie, G. Thieme Verlag, Stuttgart

    Moore, K.L.: Embryologie, Schattauer Verlag, Stuttgart

    Schumacher, G.H.: Topographische Anatomie des Menschen, U.T.B. Verlag

    Az értékelés formája: Szóbeli vizsga (gyakorlati és elméleti rész)

    Az oktatás nyelve: magyar, német, angol

    Vissza az oldal tetejére


    IV. szemeszter

     

    Összes oktatási hét: előadás: 15 óra, gyakorlat: 75 óra

    Heti óraszám: előadás: 1 óra, gyakorlat: 5 óra

    Feltételek: a 3. félév sikeres elvégzése

     

    A kurzus célja:

    A félév anyagának súlyponti része a testüregek, az intracranialis térség, a törzs és a végtagok tájanatómiája, a zsigerek testfali vetülete.

     

    A kurzus rövid szillabusza:

    Tematika szempontjából a legfontosabb félév. Az egyre romló tetemellátás következtében a hallgatók ebben a félévben boncolnak orvosilag olyan fontos területeket, mint a testüregek (a II. féléves zsigeri boncolás ún. zsigeri paketteken történik, amelyek kiválóan alkalmasak a zsigerek egyenkénti tanulmányozására, de nagyon kevés támpontot nyújtanak az üregi topográfiához). A szervek testfali vetületeit is csak ebben a félévben tudjuk bemutatni és megtanítani a gyakorlatban is. - A heti egy órára redukált előadásokon a hallgatók a klinikai vonatkozások hangsúlyozása mellett, metszetanatómiával ismerkednek meg. - Lehetőséget biztosítunk a szövettani metszetek ismételt áttanulmányozására is a félév során.

     

    A félév, azaz az anatómia-, szövet- és fejlődéstani tanulmányok végére elvárjuk, hogy a hallgatók:

    - ismerjék az emberi test felépítését (térben és metszeti síkokban), le tudják emlékezetből írni az egyes szervek alakját, felszíni és belső szerkezetét;

    - maguk elé tudják képzelni az emberi testet alkotó szervek topográfiai kapcsolatait;

    - ismerjék a szervek felszíni vetületét;

    - ismerjék az emberi test normális fejlődését és a főbb fejlődési rendellenességeket (különösen azokat, amelyek a normális fejlődési folyamatokból egyszerűen levezethetők);

    - ismerjék az emberi testet alkotó szövetek mikroszkópos, és esetenként szubmikroszkópos szerkezetét;

    - ismerjék az emberi testet alkotó szervek szöveti szerkezetét;

    - anatómiai-, szövet- és fejlődéstani ismereteiket alkalmazni tudják a szervek működésének elemzéséhez.

     

    Az oktatás formája: előadás, gyakorlat

     

    Irodalom:

    Szentágothai-Réthelyi, Funkcionális anatómia I-II-III. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

    Kiss-Szentágothai, Az ember anatómiájának atlasza, I-II-III. Medicina, Budapest, 1984.

    Sobotta, Az ember anatómiájának atlasza I-II. Semmelweis Kiadó, Budapest, 1994.

    Tömböl (szerk.), Tájanatómia. Medicina, Budapest, 1987

    Somogyi-Hajdu, Szövettani gyakorlati jegyzet, SOTE, Budapest, 1995.

    Komáromi, Az agyvelő boncolása,

    Hajdu, Vezérfonal a neuroanatómiához, SOTE, Budapest, 1996.

     

    Schiebler, T.H., Schmidt, W. und Zilles, K.: Anatomie, Springer Verlag, Berlin - Heidelberg - New York

    Frick, H., Leonhardt, H. und Starck, D.: Allgemeine Anatomie, Spezielle Anatomie I, Spezielle Anatomie II, G. Thieme Verlag, Stuttgart

    Kahle, W., Leonhardt, H. und Platzer, W.: Taschenatlas der Anatomie, G. Thieme, Stuttgart

    Sobotta: Atlas der Anatomie, Urban & Schwarzenberg, München - Wien

    Junqueira, L.C. und Carneiro, J.: Histologie, Springer Verlag, Berlin - Heidelberg

    Kühnel, W.: Taschenatlas der Zytologie und mikroskopischen Anatomie, G. Thieme Verlag, Stuttgart

    Moore, K.L.: Embryologie, Schattauer Verlag, Stuttgart

    Schumacher, G.H.: Topographische Anatomie des Menschen, U.T.B. Verlag

    Az értékelés formája: Szóbeli vizsga (gyakorlati és elméleti rész)

    Az oktatás nyelve: magyar, német, angol

    Vissza az oldal tetejére


    Semmelweis Egyetem Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézet
    Budapest, IX. Tűzoltó u. 58.
    Postacím: 1450 Budapest, Pf. 95 Hungary
    Tel.: (36-1) 459-1500 / 3600  Fax: (36-1) 215-51-58